Mi a különbség az NTFS, FAT32 és exFAT formázás között?

Mi a különbség az NTFS, FAT32 és exFAT formázás között

 

A főbb különbségek az NTFS, FAT32 és exFAT formázás között:

  • Az NTFS elsősorban a belső merevlemezekhez ideális, mert csak ezen futnak a Windowsos programok, alkalmazások.
  • Az exFAT főként a hordozható meghajtók, USB pendriveok formázásához ajánlott, amennyiben más rendszerek számára írható és olvasható tartalmat szeretnél tárolni rajta.
  • Amennyiben olyan eszközzel használod ami nem támogatja az exFAT-ot, FAT32-re kell formáznod. FAT32-ben formázni.

 


Mi a különbség az NTFS, FAT32 és exFAT formázás között?

Lássuk hát sorjában, egyesével a különböző formátumokat…

NTFS

Amikor Windows operációs rendszert telepítesz, alapesetben NTFS-re fogja formázni a merevlemezedet.

Az NTFS vagy New Technology File System (új technológiájú fájlrendszer) a Microsoft Windows NT és utódainak (Windows 2000, Windows XP, Windows Server 2003) szabványos fájlrendszere. A korábbi Windows 95, 98, 98SE és ME nem képesek natív módon olvasni az NTFS fájlrendszert, bár léteznek programok erre a célra is.

Az NTFS a Microsoft korábbi FAT fájlrendszerét váltotta le, melyet az MS-DOS és a korábbi Windows verziók esetén használtak. Az NTFS több újdonsággal rendelkezik a FAT fájlrendszerrel szemben, mint például a metaadatok támogatása, fejlettebb adatstruktúrák támogatása a sebesség, a megbízhatóság és lemezterület-felhasználás érdekében, valamint már rendelkezik hozzáférésvédelmi listával és megtalálható benne a naplózás is. A fő hátránya a korlátozott támogatottsága a nem-Microsoft operációs rendszerek oldaláról. [forrás?]

Az NTFS-nek három verziója létezik:

  • v1.2 – NT 3.51, NT 4
  • v3.0 – Windows 2000
  • v3.1 – Windows XP, Windows Server 2003, Windows Vista

Ezekre a verziókra gyakran v4.0-ként, v5.0-ként és v5.1-ként is szoktak hivatkozni a Windows verziója alapján. Az újabb verziók újabb funkciókat vezettek be. Például a Windows 2000-ben jelent meg a kvóta támogatás.

 

A Windows rendszerpartíciónak (hogy ssd, vagy hdd az mindegy) kötelező módon NTFS-nek kell lennie, illetve az sem árt (már ha van másodlagos merevlemezed ), hogy a másodlagos merevlemezed is célszerű NTFS-re formázni. Valószínűleg a mai világban pl egy 250 GB-os SSD-n már nem nagyon fér el egy haladó pc felhasználó program, játék, film, zene, stb állománya, így fogsz erre a vinyóra is windows alatt futó programokat telepíteni.

Az NTFS nem nagyon kompatibilis más oprendszerekkel, igaz működni fog az összes Windows kiadással, azonban korlátozott a kompatibilitása más operációs rendszerekkel. Példaként a MacOSx írni nem, csak olvasni tudja az NTFS-t.

 


exFAT

Az exFAT fájlrendszer (2006-ban) cserélhető merevlemezek fájlrendszerének lett tervezve , ahogy a FAT32 is, azonban az NTFS extra funkciói és a FAT32 korlátozásai nélkül.

Egyelőre az exFAT-ot nem használhatjuk merevlemezek formázására, ezért még nem veszélyezteti az NTFS népszerűségét. Ajánlott viszont flash memóriák vagy más külső eszközök esetében alkalmazni, mivel az NTFS ezen a területen gyengébb. A Windows Vista képes a pendrive-ok FAT, exFAT és NTFS fájlrendszereinek kezelésére, de a ReadyBoost nem kompatibilis az exFAT fájlrendszerrel.

Mindkét FAT alapvetően egyszerű rendszer, ezért pendrive-oknál érdemes FAT fájlrendszert használni. Hogy FAT32 vagy exFAT, az függ a körülöttünk lévő számítógépek operációs rendszereitől, hisz utóbbit csak a Windows Vista SP1 Windows 7 támogatja/olvassa. Az NTFS – összetettsége miatt – több erőforrást igényel, mint a FAT.

Az exFAT már sokkal több készülékkel kompatibilis. A MacOSX az exFAT partíciót már írni és olvasni is tudja.


FAT32

Mindhárom közül a FAT32 a legrégebbi fájl rendszer, ezt még a Windows 95 idején vezették be, hogy felváltsa a FAT16-os elődjét.

A FAT fájlrendszer korábbi változataihoz képest továbbfejlesztett funkciókat tartalmazza, például a  FAT32 fájlrendszerben használható meghajtók maximális kapacitása akár 2 terabájt is lehet. (A Microsoft Windows 2000 operációs rendszer legfeljebb 32 GB méretű, FAT32 fájlrendszerrel formázott partíciókat támogat.) Hatékonyabban használja ki a rendelkezésre álló lemezterületet. Mivel kisebb (4 KB méretű) szektorcsoportokat használ (akár 8 GB kapacitású meghajtókon), 10–15 százalékkal hatékonyabban kezeli a lemezterületet, mint a nagyméretű, FAT vagy FAT16 fájlrendszerű meghajtók.

A FAT32 sokoldalúbb, mint elődje. A FAT32 képes a gyökérmappa áthelyezésére, és a fájlallokációs tábla biztonsági másolatának használatára (az alapértelmezett példány helyett). Emellett a FAT32 rendszerű meghajtókon a rendszertöltő rekord kibővült a létfontosságú adatstruktúrák biztonsági másolatával. Ennélfogva az ilyen meghajtók a FAT16 rendszerű meghajtókhoz képest kevésbé hajlamosak arra, hogy egyetlen hiba miatt működésképtelenné váljanak.

Mivel már nem mai gyerek, ez lett az alap szabvány, emiatt a cserélhető lemezek gyakran FAT32-vel vannak előformázva, hogy kompatibilisek legyenek a számítógépeddel, illetve más eszközökkel, például konzolokkal.


KAPCSOLÓDÓ

Ha érdekel a NTFS, FAT32 és exFAT formázás mellett hogyan megy a bootolható pendrive-ot csinálni, kattints a Bootolható pendrive készítése cikkunkre, illetve ha szeretnéd megtudni hogyan kell a pendrive-od biztonságosan leformázni, kattints a Pendrive formázása lépésrő lépésre cikkünkre.

 

Forrás: Wikipedia.org, Microsoft.com

Még szintén érdekelhet...